Szervezeti és Működési Szabályzat

1. A gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei

  • részletek a Ktv. 10. 11. 12. §-ból

2. A tanulók közösségei, a Diákönkormányzat

  • részletek a Ktv. 62. 63. 64. §-ból

3. Részlet a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletből – 31. §

4. A Diákönkormányzat

4.1. Döntési hatáskörei

4.2. Döntéséhez kitől köteles véleményt kérni

4.3. Egyetértési joga

4.4. Kezdeményezési joga

4.5. Véleményét mikor kell kikérni

4.6. Általános javaslattételi és véleményezési joga

4.7. Tájékoztatási jog

5. Képviseleti és választási rendszer

5.1. Képviselők és választásuk

5.2. Gyűlések

5.3. Elnök és választása

5.4. Vezetőség

6. Programok

7.  DÖK munkáját segítő tanár

8. Anyagi dolgok

9. Kommunikáció

1. A gyerekek, a tanulók jogai és kötelességei

Ktv. 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

(2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

a) képességeinek, érdeklődésének adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt,

b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,

c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék,

d) az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, csalási élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.

(4) A gyermek, tanuló joga, hogy nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.

Ktv. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

a) Napköziotthoni, tanulószobai e llátásban részesüljön,

b) válasszon, a választható tantárgyak, foglalkozások közül,

c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.),

d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,

f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek – ha törvény másképp nem rendelkezik-, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek,

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon,

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlás nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását,

i) a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társi tanuláshoz való jogának gyakorlását,

j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

k) tanulmányai során – a kerettantervben, a pedagógiai programban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust,

l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,

m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,

n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

o) kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,

p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési – oktatási intézménybe,

q) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás,

r) választó és választható legyen a diákképviseletbe,

s) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását.

Ktv. 12. § A tanuló kötelessége különösen, hogy

a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,

b) eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségnek,

c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait,

d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült,

e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit,

f) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

Ktv. 62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre.

(2) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségei életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

Ktv. 63. §

1) A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

2) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról.

3) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével.  A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium működését.

6) Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából.

Ktv. 64. §

1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

2) Az iskolai

a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor,

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

c) Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.

3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

4) Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására az iskolai diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

3. Részlet a nevelési- és oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletből – 31. §

1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének, az iskola házirendjében kell meghatározni.

3) Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak.

4) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, vezetője kezdeményezheti.

5) A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttgyűlésként is megszervezhető.

6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

7) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

8) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

9) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

4. A diákönkormányzat

4.1. Az iskolai diákönkormányzat döntési hatáskörei:

  • Diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről döntés.
  • Diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérése, megbízása a diákönkormányzat képviseletével.
  • Iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról döntés.
  • Iskolaszéki képviselők megválasztása.
  • Saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról, és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról döntés.
  • Tanítás nélküli egy munkanap programjáról döntés.

4.2. Döntéséhez kitől köteles véleményt kérni:

  • Nevelőtestülettől a diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó ügyekben.

4.3. Egyetértési joga

  • Első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez.
  • Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor.
  • Iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor.
  • Iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításakor a következőkkel kapcsolatban.
    • diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje,
    • DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések költségvetési támogatása),
    • fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,
    • iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje,
    • mindennapi testedzés formái,
    • szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei,
    • tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor,
    • tanulói véleménynyilvánítás rendszere,
    • tanulók jutalmazásának elvei és formái,
    • tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái,
    • ünnepélyek rendje, hagyományápolás.
  • Tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe felvételéről szóló igazgatói döntéshez.
  • Tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor.

4.4. Kezdeményezési joga

  • Hat napos tanítási hét kezdeményezésének joga

4.5. Véleményét mikor kell kikérni

  • Iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos döntés előtt.
  • Iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt.
  • Iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.
  • Iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt.
  • Könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
  • Napközi, tanulószobai felvétel elveinek meghatározásakor.
  • Tanév helyi rendjének (munkatervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében.
  • Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.
  • Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.
  • Tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az iskolai diákönkormányzattól.
  • Tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez.
  • Tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához.
  • Tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.

 4.6. Általános javaslattételi és véleményezési joga

  • Nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkalkapcsolatos valamennyi kérdésben.

 4.7. Tájékoztatási jog

  • Tartós tankönyv, segédkönyv iskolai könyvtárból, ennek hiányában iskolától történő kölcsönzési igényére vonatkozó felmérés eredményéről, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek tankönyvtámogatási igényeire vonatkozó felmérés eredményéről minden év június 15-ig az igazgatónak tájékoztatni kell az iskolai diákönkormányzatot.

5. Képviseleti és választási rendszer

5.1. Képviselők és választásuk

  • A DÖK-ben az iskola minden tanulója választó és választható.
  • Minden osztály 2-3 fő képviselőt választ tagjai közül. Ők képviselik az osztályt a „gyűléseken”.
  • A képviselőket minden tanév kezdetén újra kell választani.
  • Képviselő az lehet akit az osztály többsége megszavaz (nyílt vagy titkos szavazással – ezt az osztály dönti el.)

5.2. Gyűlések

  • A DÖK gyűlést rendszerint iskola gyűlés előtt tart (iskolagyűlésen beszámolás). A napot félévente jelölik ki, az órarendtől függően.Természetesen igény, szükség esetén ún. „rendkívüli gyűlést” lehet összehívni. A gyűlés összehívása a DÖK elnök feladata.

5.3. Elnök és választása

  • A DÖK elnöke az a 7.-es vagy 8.-os tanuló lehet, akit a képviselők egyszerű többséggel – titkos szavazással – megválasztanak.
  • Elnöknek minden 7.-es és 8.-os diák jelölhető, aki magatartásával és tanulmányi munkájával (pozitív) követendő példát mutat társainak.
  • Az osztályok 3 jelöltet nevezhetnek meg, miután az érintettek egyetértenek jelölésükkel felkerülnek a jelöltek listájára.
  • Ezután az osztályok eldöntik kire szavaznak és a gyűlésen titkos szavazással (egy osztály – egy szavazat) megválasztják az elnököt.

5.4. Vezetőség

  • A jelölőlistán szereplő tanulókból megalakul a DÖK vezetősége. Feladatuk az elnök munkájának segítése. Amennyiben páros számú a vezetőség, szavazásnál az elnök és/vagy a DÖK segítő tanár szavazata dönt.

6. Programok

Évente a munkatervben kerül meghatározásra.

7. DÖK munkáját segítő tanár

Az igazgató felkérése alapján, a nevelőtestület egyetértésével, megbízással történik (meghatározott időre).

8. Anyagi dolgok

A DÖK működéséhez szükséges anyagi hátteret/feltételeket az iskola biztosítja. (Úgymint: az iskola) A DÖK üléseihez, programjainak megvalósításához használhatja az iskola helyiségeit, „elektronikus hátterét” – magnó, erősítés… stb. Szükség szerint használhatja a telefont, fénymásolót.

A DÖK nem önálló gazdálkodó, bármikor felülvizsgálható, tantestületi vagy diák javaslatra többségi szavazással módosítható, ezért véleményét a gyerekeket érintő pénzügyi döntésekben ki kell kérni.

  • nagyobb jutalmazások (nem tanulmányi munkával összefüggő, év végi jutalmazások)
  • hátrányos helyzetű, jó magatartású és tanulmányi eredményű gyerekek táborozásához támogatás
  • esetenkénti támogatás osztálykiránduláshoz (osztálynak, tanulónak egyaránt adható)
  • farsangi bevétel felhasználása

9. Kommunikáció

  • A diákok jogainak betartása és betartatásának ellenőrzése a DÖK munkáját segítő tanár feladata, aki napi kapcsolatban áll az iskola igazgatójával és annak helyettesével.
  • Amennyiben valaki – diák, szülő, tanár – törvénysértést tapasztal, vagy valakit jogaiban sérelem ér panaszával szóban és írásban is fordulhat/forduljon a DÖK munkáját segítő tanárhoz, aki tegye meg a szükséges lépéseket az ügyben. (Eljárás a törvényben előírtak szerint.)
  • A DÖK munkájához – törvényi, egyetértési, tájékoztatási… stb. –  tájékoztatást kap az igazgatótól, illetve a vezető ilyen irányú kéréseinek eleget tesz, jogait gyakorolja.

Jelen SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT-ot a diákközgyűlés elfogadta.

Kollár Katalin

DÖK. segítő tanár